2017. március 29., szerda

A tótteleki kulákprobléma a levéltárakban és a valóságban

Homonnai Gábor fényképe. 
A termés beadása- beszolgáltatása egy Bihar megyei településen-1949 őszén.Forrás : Homonnai Gábor Facebook 

"A román mezőgazdaság kommunista ,szovjet mintájú átalakítása 1949 március első napjaiban indult .Ezzel kezdődött el , majd 1962-ben a kollektivizálás befejezésével zárult, a fiatal kommunista Románia egyik legvérmesebb akciója mely emberi tragédiák sorozatát zúdította az akkori idők parasztságára. Ma már tudjuk ; azért választották a kezdeti napokon ezt a hirtelen villámcsapásszerű végrehajtást hogy ne legyen idő a felkészülésre,az esetleges ellenállásra. Az 1949 március 2.-i dekrétum (rendelet) ,kimondta az 50 hektárnál nagyobb úgynevezett földesúri birtokok kisajátítását. Nem vitás hogy ezzel a nincstelen falusi parasztság földhöz jutott de csak ideig –óráig ! " - írja Homonnai Gábor a Facebook bejegyzésében.

"Lásd a nem régi bejegyzést Mahler György síteri földbirtokos birtokának kisajátításáról. Ám a gépezet ezzel nem állt meg. A falusi parasztságot öt csoportba sorolták : a nincstelen, szegény , közepes, jómódú (kulák) és a földbirtokosságra. Nyilván a következő célpont a jómódú (kulák) réteg vagyon elkobzása volt. Az akkor érvénybe lépett törvények szerint kuláknak tekintették, a 10 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező családokat. Tótteleken , két ilyen család volt Kovács Lajos és Gergely Lajos. Mivel ezt a számot (mint még annyi más településen is ) keveselték a kulák listát önkényesen felsőbb felszólításra kiterjesztették a 10 hektáron aluli földterülettel rendelkezőre is . A listák összeállítása amelyet a helyi néptanács, a falú vezetőivel állított össze önkényesen ,remek alkalom volt a múlt személyes sérelmeinek „orvoslására” is. A listákat állandóan változtatták, rettegésben tartva a falu módosabb gazdáit, gyűlöletet és megosztást gerjesztve ezzel , az addig egymással békében elő emberek között. A listák összeállításánál az is sokat nyomott a latban, hogy volt még a földjén kívül cséplőgépe ,pálinka főzője vagy boltja. Végül a falu lakosságának megosztása az örökös rettegés, de nem utolsó sorban a előcséplés megakadályozása, 1949 augusztus 13-14.-én a „Tótteleki lázadás” néven elhíresült tömeg lázadásba torkollott. Ez azonban már egy másik történet ami fel lett dolgozva és ismertetve. Tóttelekről 1949 nyarán a Baraganba hurcolták a már említett Kovács családot, Gergely késő őszig, a közeli erdőben bujkált. A szintén kuláklistára került többi négy tótteleki családfő . Rifnyák Jánost ,Noveczky Gyulát , Maresch Ferencet és Janota Andrást - az eddigi információim szerint nem vitték el . A levéltári listák ezt nem pontosítják csak a vagyoni helyzetüket összegezték. Ezek és más kiegészítések az illető személyek fényképeinél olvashatók "
Forrás : Hegyköztóttelek Facebook 

Fotók
Homonnai Gábor fényképe. 
Az RMP gyűlése ....ez egy későbbi 1955-ös kép.Forrás : Homonnai Gábor Facebook
Homonnai Gábor fényképe. 
Kovács Lajos kb 15 hektáros gazda ( a legnagyobb) volt Tótteleken. pontos adataim a földterületéről nincs...A Baraganba hurcolták.
Forrás : Homonnai Gábor Facebook
Homonnai Gábor fényképe.  
"Gergely Lajos (Laji bácsi).10 hektáron felüli gazda volt de pontos adataim nincsenek ,ennek most úgy sincs semmi jelentősége. Róla személyes élményem is van.Mivel a szüleim abban az időben éppen építkeztek és a ház befedésére már nem futott a pénzükből a szükséges cserepet Laji bácsitól kérték kölcsön,amit ő nagyon szívesen meg is tett..Igen ám de nem sokkal utána az apámat bezárták és Laji bácsit is elvitték.Anyám nyakába szakadt a ház építésének befejezése pl. az utcai téglakerítést utána csinálták. Mikor már minden rendben volt (habár ez egy háznál sohasem következik be) a legnagyobb gondot anyámnak főként pszihikailag, a kölcsönkért cserép megadása jelentette.Minden este mikor imádkoztam ezeket is kellet mondjam :Istenem segíts meg bennünket hogy megtudjuk adni Laji bácsinak a cserepet. Többször is megkérdezte hogy imádkoztál és említetted Laji bácsit és a cserepet ? Mikor Laji bácsi hazajött és elhívta anyám hozzánk őt szinte kellemetlenül érintette a cserép ügy. Ilonka ! -mondta hagyjad már ezt a cserepet ..mikor mindenem elvittek, széthurcoltak éppen a cserép érdekel engem ..De anyám nem hagyta annyiban míg végül sikerült megadnia .Hát ilyen "rossz" emberek voltak a kizsákmányoló kulákok ...Kiegészítéskép megemlítem hogy Laji bácsi sokáig bujkált a közeli erdőkben,egészen 1949 késő őszéig amikor már hidegre fordult az idő kukorica kúpokban éjszakázott. Amíg egy vadászpuskával rendelkező helyi lakos megfigyelte tartózkodási helyét és feljelentette .
Forrás : Homonnai Gábor Facebook
Megjelent a Hegyköztótteleki Facebook csoportban ' 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése