2015. október 13., kedd

A hegyköztótteleki templom felszentelésének évfordulója

 
Fotó : Tóth Zsigmond

"Hegyköztóttelek római katolikusai templomuk búcsúünnepére gyűltek össze tegnap délelőtt a Hegyköz festői szépségű környezetben álló istenházában." - írja Tóth Zsigmond.Megjelent a cikk a Bihari Naplóban is.

Tóth Zsigmond cikke olvasható a Facebookon

Teljes cikk : 
"Vasárnap délelőtt, 2015 október 11-én az őszi esős időjárás ellenére sokan vettek részt a hegyköztótteleki római katolikus templom felszentelésének évfordulóján, búcsúünnepén. A templom padjai, a karzat és a bejárati tér zsúfolásig megtelt. A helyi katolikus közösség mellett ott voltak a környező települések más felekezeteinek képviselői, távoli zarándokok Nagyváradról, Nagyszalontáról, Köröstarjánból és még sok más településről.
Az ünnepi szentmise szónoka Dr. Lőrincz Ottó, nagyszalontai esperes-plébános volt, aki szentbeszédében szólt a templom rövid történetéről, plébánosairól. Megtudtuk, hogy a török uralom után mintegy 100 éven át néptelen volt a település. A kinéptelenedett falut 1782-ben gróf Kollonits László püspök 40 katolikus szlovák (tót) családdal újratelepítette, de ennek ellenére a település a nevét nem innen kapta.
Hegyköztótteleknek 1788-ban már önálló plébániája volt, e mellett egy kisméretű, fatornyos, zsindellyel fedett temploma is. A mai templom, amely a falu egy kisebb dombján áll Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök hozzájárulásával épült 1832 és 1834 között, amelyet 1834. október 12-én maga a püspök szentelte fel. A templom védőszentje Szent József, Jézus nevelőapja. A tóttelekiek minden év október tizenkettedikéhez eső legközelebbi vasárnap búcsú-és körmenettel emlékeznek templomuk megszenteléséről.
A templomot utoljára 1994-ben javíttatták Mentes József székesegyházi kanonok, főesperes idejében. A szónok azt is elmondta, hogyan vált az egykori securitáté áldozatává Drozdovszky Géza egykori tótteleki plébános 1951-ben, akit koholt vádakkal 25 évre ítéltek, amelyből 12 év börtönt töltött le romániai politikai börtönökben és 2 év kényszerlakhelyen volt a Baraganban, csak azért mert kiállt a gyülekezetért, a közösségért, a templomért.
„Ma nemcsak a hegyköztótteleki templomot ünnepeljük, hanem azokat is akik hétről hétre itt imádkoztak, itt keresztelték meg kicsinyeiket, itt kötöttek házasságot (…), mert Isten nemcsak kézzel csinált templomokban lakik, ha valahol valaki imádkozik az templommá válik akkor is, ha egy kisgyerek imádkozik, vagy egy terebélyes fa árnyéka is az. (…) ha hosszú időre elmentünk kisfalunkból, vagy netalán el is költöztünk, de később visszatérünk, már a messze távolból meglátjuk templomunk kicsiny tornyát, ekkor szívünk nagyot dobban, mert soha ne feledjük a Templom Isten háza és a Mennyország kapuja … Isten áldja meg mindazokat, akik bármit tettek, bármivel hozzájárultak a templom szebbé tételére.” – mondta az esperes.
A közös együttlét és az ünnep hangulatát emelte a helyi gyülekezet énekarának szolgálata Miklós Spurigán Zoltán kántor-karnagy irányításával.
Az esős, szeles időjárás miatt a körmenet elmaradt, a jelenlévők tedeum (hálaadó éneklés) éneklést tartottak, majd a szentségáldás következett.
Az ünnepi szentmisén jelen voltak és szolgáltak még: Németh László tb. nyugalmazott plébános, Gyenge Béla tb. kanonok a nagyváradi Szent József testvér egyházközség plébánosa, Barbut Péter köröstarjáni plébános és nem utolsó sorban az alig egy éve kinevezett hegyköztótteleki plébános Kruzslitz Imre, aki megközószönte mindenkinek a szolgálatot, a gyülekezetnek az áldozatos munkát, amivel hozzájárultak a mai búcsúünnep megszervezéséhez és megrendezéséhez.
A hegyköztótteleki ünnepség a székelyhimnusz eléneklésével ért véget, majd a helyi gyülekezet meghívására mindenki bevonult a kultúrházba, ahol szeretetlakomára (agapé) hívták a jelenlévőket." 

Fotók .Szerző : Tóth Zsigmond
 
 
 
 
 
 
 
 
Fotóalbum : facebook.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése