Emődi Tamás – Lángi József : A siteri református templom és falképei

 

Siteri református templom. Forrás : picasaweb.google.com 

"Nagyváradtól észak–északnyugatra fekvő Hegyköz vidékének egyik legérdekesebb, számos meglepetést rejtő műemléktemplomát 2002-ben kezdték el kutatni, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatását elnyerő helyreállítást előkészítendő. Az alaprajzi elrendezésből és a XVIII. századtól fogva számontartott falképek jelenlétéből ismert volt középkori eredete, bár ezt csak az épület keleti felével kapcsolatban feltételezték." - olvasható Emőd Tamás cikkének a bevezetőjében a sites.google.com-on. Teljes cikk :Letöltés: Siteri templom

Továbbiakban ezt olvashatjuk röviden a műemléktemplomról : 

"Síter temploma a tiszántúli református püspök Hunyadi Szabó Ferencnek egy 1794-ben megjelent művében szereplő leírással vonult be a művészettörténeti irodalomba. Hunyadi számára Síter elsősorban a templomban már akkor ismert falképeknek köszönhetően került etimológiai tárgyú példázatai sorába, de emiatt keltette fel később Révész Imre, Lugossy József és Rómer Flóris érdeklődését is.

A falu valószínűleg már 1395-től az egész középkoron át a XVIII. századig a Csáky család birtokában marad, bár birtokosként szerepel itt a későbbi fejedelem, Bocskai István is 1599-ben. Az egyházközség a kegyurak református hitre térését valószínűleg azonnal követte 1558 körül s a később rekatolizált Csákyak faluja meg is maradt döntőrészt reformátusnak a hódoltságot követően is.

A falu újkori birtokosai közt voltak a Korniss, Vay és Zichy családok. Vay Ábrahám, a Magyar Tudományos Akadémia egyik jeles támogatója és igazgatója a XIX. század derekán  építtetett egy vadászkastélyt a templom közelében, ebből ma már csekély romok látszanak csupán.

A 2002-2004-ben végzett kutatások nyomán körvonalazódott a templom sajátosan alakuló építéstörténete, s egyúttal a több alkalommal feltárt, de mindannyiszor visszameszelt falképeinek szondázó vizsgálata nyomán rendkívül kvalitásos és ikonográfiai szempontból is ritka és sajátos együttes részletei (Szt. Móric, a szegény Lázár történetének részletei, Szt. Mihály) kerültek részben ismét napfényre. Ezzel  kibontakozni kezdett az alföldi régió egyik legjelentősebbnek ígérkező középkori falképegyüttese.

Az épületkutatás nyomán egyértelművé vált az is, hogy az álló épület középkori részénél két XIII. századi építési fázissal számolhatunk, az Árpád-kori falakba ülőfülkék mélyedtek, keskeny, rézsűs bélletű ablakaik félkörívesen záródtak, előkerült egy a fal vastagságában kialakított lépcső illetve a karzatok maradványai. A padlócsere alkalmával végzett régészeti kutatások egy még korábbi templom alapjait is azonosították.

             A templom legérdekesebb feltárt eleme a hajó délkeleti sarkában talált baldachinszerű oltárépítmény (cibórium). Hasonló struktúrájú építmények a jelek szerint nem állhattak nagy számban középkori templomainkban, a Kárpát-medencében egyetlen további példáját ismerjük. Az északnyugati sarkán egykor szabadon álló oszlopra támaszkodó élkeresztboltozatos cibórium egykorú a templommal s a XIV. században a szentéllyel együtt gazdag, feliratokkal tűzdelt kifestést kapott. Hátfalain Maiestas Domini ábrázolás illetve a Szentlélek megjelenése látható. A közhiedelemmel ellentétben kiderült az, amire már jónéhány példát találtak tájainkon is, hogy a Reformációkor nem meszelték le a falképeket, azok még hosszú ideig takaratlanul álltak s csak a XVII. században vakolták őket le.

A tervezett külső és belső helyreállítás során bemutatásra kerülnének a rendkívül értékes középkori részletek és a további támogatások függvényében szakaszonként restaurálnák a szentély falképeit is, melyek mindenképpen jelentős turisztikai látványosságnak ígérkeznek."

Emődi Tamás 

Emőd Tamás és Lángi József ezt írják a bevezetőben :

„...nem messze a’ Hegyek között, és igen kies, rejtekes helyen vagyon egy Siter nevű falu, mellynek Templomáról hiteles tudósításból bizonyos, hogy nem tsak régi Pogány Templom’ formát mutat, hanem az ajtó mellett abban márványköre a’ Thammuz  és annak a’ szerént való siratása vólt le-rajzolva, és mint az meg íratik Ezek. 8. de a’ mellyet nem igen régen bé-vakoltatott az együgyűség mésszel.”

A tiszántúli református püspök Hunyadi Szabó Ferencnek ezzel az 1794-ben megjelent és egy nyakatekert etimologizáló eszmefuttatást bevezető passzusával vonult be a siteri templom a művészettörténeti irodalomba.[i] A jónéhány település nevét az ókori auktoroknál, mitológiai és bibliai történetekben előforduló toposzokból, személy- illetve helynevekből levezető Hunyadi számára Siter nem annyira névformája, mint inkább „az említett...Templomban vólt régi festésnek” köszönhetően került spekulációi sorába, de emiatt keltette fel később Révész Imre, Lugossy József vagy Rómer Flóris érdeklődését is.

*

A Nagyváradtól északra fekvő Hegyköz vidékének egyik legérdekesebb, számos meglepetést rejtő műemléktemplomát 2002-ben kezdtük el kutatni, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatását elnyerő helyreállítást előkészítendő.[ii] Az alaprajzi elrendezésből és a 18. századtól fogva számontartott falképek jelenlétéből ismert volt középkori eredete, bár ezt csak az épület keleti felével kapcsolatban feltételezték.

A templom többször is feltárt, de minden alkalommal visszameszelt falképeinek szondázó vizsgálatára már 1998-ben sor került, nagyobb felületeket azonban ekkor még nem nyitottunk. A tervezett helyreállítás előtti szondázásos épületkutatás az első fázisban, a 2002-es év folyamán elsősorban a külső homlokzatokra terjedt ki, a belsőben a folyamatos használat miatt csak kis felületekre szorítkozhatott. 2004 júliusában azután lehetőség nyílt nagyobbarányú falszövetvizsgálatok elvégzésére, melyek jelentősen kiegészítették a korábbi megfigyelések eredményeit. Ugyanezévben a padlócsere rendjén adódott jó alkalom a hajó keleti részének régészeti feltárására, mely során egy korábbi templom némileg kisebb méretű hajója került elő.[iii]

Kutatásaink nyomán körvonalazódott a téglaépület sajátosan alakuló építéstörténete, s egyúttal kibontakozni kezdett az alföldi régió egyik jelentősnek ígérkező középkori falképegyüttese. A kiemelkedő színvonalú, ikonográfiai szempontból is figyelemre méltó kifestés teljes feltárása és restaurálása a templom építészeti helyreállítása kapcsán, azt követően végezhető el, a további támogatások függvényében.

Történeti adatok

A Suhtur, Sehtur, Schechter névalakban[i] megjelenő falu a Rézhegységnek a Kösmő és az Almás patakok  által közrefogott nyugati nyúlványán helyezkedik el, mely a középkorban a Középkalota, később a Hegyköz névvel illetett, erdővel borított vidékhez tartozott[ii]. Első megülői a bihari vár népei lehettek.[iii] A falu által 1291-4-ben a püspöknek fizetett 26 kepe összeg valamint az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben Imre nevű papja által fizetett adó 9,5 garasos átlaggal közepes nagyságú településre utalnak.[iv] 

---

Töltse le és olvassa el a teljes cikket '

---

Fotók 

 

 

 

 

Forrás : picasaweb.google.com 

További fotók : sites.google.com