Hegyközcsatári arató és kettesfogathajtó rendezvényről

 

Fotók :Érmelléki Gazdák Egyesülete Facebook   

"Július 10.-én két hagyományőrző rendezvénynek is helyszínt adott a hegyközcsatári Kis Mező. 17. alkalommal került megrendezésre a nemzetközi kettesfogathajtó verseny és második alkalommal az Érmelléki Gazdák Egyesülete által hagyományteremtő szándékkal létrehozott Rozsarató és Tarlóhántó Ünnepsége. Az események a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően jöhettek létre. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Korinek László, a Magyarok Kenyere Program ötletgazdája is." - olvashatjuk az Érmelléki Gazdák Egyesülete Facebook oldalán.

Mit írnak a rendezvényről?

"Hegyközsatáron rendezték meg a II. Rozsarató és tarlóhántó ünnepséget
Július második vasárnapján 18 díszes fogat sorakozott fel a hegyközcsatár határában, ahol bemutatásra kerültek nemcsak a büszke mének, de a mívesen kimunkált kocsik, lószerszámok is." - írja az ergazda.hu.

"A verseny szabályairól és minden hozzá tartozó követelményről Rákóczi Lajos érköbölkúti lótenyésztő beszélt, aki egyben a versenyt is levezényelte. A két rangadóból álló megmérettetésen – akadály- és vadászhajtás – Nagyváradról, Szalárdról, Paptamásiból, Jákóhodosról, Jankafalváról és Kabáról (Magyarország) sorakoztak fel parádés kocsik, homokfutók és egyéb fajta fogatok. Még póni húzta kocsi is vetélkedett az elismerésért a gyermekek nem kis örömére.
A 17. alkalommal megrendezett csatári kettesfogathajtó verseny akadályhajtásán Bede István Mihály (Nagyvárad) vitte el a pálmát, díjazásban követte Babó Kálmán (Nagyvárad), Lévai Zsombor (Szalárd), Molnár Lajos (Kaba), Szíki Sándor (Jákóhodos) és Tóth Géza (Jankafalva).
A vadászhajtás győztese Babó Kálmán, rangsorban követték Molnár Lajos, Bede István Mihály és Lévai Zsombor. Az ötödik helyen azonos pontszámmal Szíki Sándor, Tóth Géza és Tóth János osztoztak (Paptamási).
A Vándor Kupát Babó Kálmán vitte el.
A fődíjakon kívül még sok más díjat és elismerést is kiosztottak, többek között a pónifogat hajtójának, a legfiatalabb és a legidősebb fogatosnak, de a szép kocsiért és a míves hámért is járt egy-egy oklevél. Nem különbül a zsűrinek, a pályamestereknek és a szervezőknek is. A díjakat és az okleveleket valamennyi fogatosnak Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) ügyvezető elnöke adta át.
A rendezvény főszervezője a csatári Dorsonszki család volt.
Délután igazi aratóidőre váltott a nap, így azoknak, akik fényesített kaszákkal és sarlókkal beálltak a gabonatáblába (három hegyközcsatári, egy érsemjéni, egy szalacsi és egy mihályfalvi csapat) igencsak fel kellett tűrniük az ingük ujját.

Az aratás hagyományához hozzátartozott az egyházi áldás is, ennek Miklós Csaba helybéli lelkipásztor és Kruzslitz Imre hegyköztótteleki plébános tett eleget. Míg tartott a hagyományos kézi aratás, népdalokat énekeltek, nemcsak a marokszedők és a kéverakók, de a munka menetét a mező széléről követők is, akiket hagyományos kemencébe sütött és ott helyben megáldott házikenyérrel kínáltak körbe a szervezők. Az ízletes kenyér Varga Nusi néni keze munkáját dicséri.
A gabonatáblát a hagyományőrző aratás bemutatására Bakó Sándor bocsátotta a „betakarítók” rendelkezésére. A szervezés a községi néppárt szervezetét dicséri, akiket Ilyés Sándor és neje, Végh Gyula és sokan mások segítettek munkájukban és járultak hozzá tehetségük szerint a bemutató sikeréhez.
A rendezvény jeles vendége dr. Korinek László volt, aki a Nemzet Kenyere hagyomány elindítója és ötletgazdája is egyben. A pécsi professzor a fogathajtó verseny végeztével, valamint a hagyományos aratás kezdete előtt is elmondta a magyarok kenyerének történetét. A búzagyűjtést 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indította útjára, amelynek célja a Kárpát-medencei magyar gazdák áldásos munkájából származó búza összeöntése volt. Ebből a nagy közös búzahalomból származó lisztet sütik meg minden esztendőben az új kenyér ünnepére. A megmaradt „életet” pedig karitatív céllal – árvaházaknak és más rászoruló intézeteknek – küldik szét, többek között Böjte Csaba ferences szerzetes árváinak is.

A rendezvény, akárcsak a tavaly Albison az Érmelléki Gazdák Egyesületének égisze alatt zajlott, támogatta a Bethlen Gábor Alap."
Forrás :  ergazda.hu 

"Albis után (Bihar m.) Hegyközcsatárban került sor a második rozsarató és tarlóhántó ünnepségre, amelyet idén az Érmelléki Gazdák Egyesülete és az Erdélyi Magyar Néppárt községi szervezete rendezett, a Bethlen Gábor Alap támogatásával." - olvashatjuk az itthon.ma cikkében,melynek a szerzője Sütő Éva.

Bede István Mihály, az akadályverseny győztese

A hagyományos aratóünnepséget a kettesfogathajtó-verseny előzte meg, amelyet Rákóczi Lajos érköbölkúti lótenyésztő vezényelt le, a lovasversenyekhez tartozó szakszerű magyarázatokkal. A 17-ik alkalommal megrendezett versenyen tizennyolc fogat parádézott akadály és vadászhajtó kategóriában, az Érmellék, a Hegyköz, Nagyvárad és Kaba (Magyarország) büszke lovaival, veretes kocsijaival.

A fődíjat mindkét versenyben a váradi fogatok nyerték (Bede István Mihály és Babó Kálmán). A Vándor Kupát is Babó Kálmán érdemelt ki. A serlegeket és az okleveleket Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke adta át valamennyi díjazottnak.

Dr. Korinek László (jobbról), Ványi Attila és Laskovics István, az ÉGE elnökségi tagjai

Az ünnepség második felében fényesre fent kaszákkal és sarlókkal hegyközcsatári – innen három csapat is –, érsemjéni, szalacsi és érmihályfalvi aratók álltak be rendet vágni a gabonatáblába. 

Régen a kalászosok betakarításához hozzátartozott az egyházi áldás is, ennek ezúttal Miklós Csaba helybéli lelkipásztor és Kruzslitz Imre hegyköztótteleki plébános tett eleget. 

Míg tartott a kaszás-sarlós aratás bemutatója, nemcsak a marokszedők és a kéverakók, de a tarló széléről a munka menetét követők is népdalokkal tarkították a régi időket idéző, cseppet sem könnyű mezei munkát. 

Aratás előtti ima és áldás

Közben a szervezők az odagyűlt kíváncsiskodók hadát a helyben megáldott és megszegett házikenyérrel kínálták. A hagyományos, kemencében sült kenyeret a csatári Varga Nusi néni dagasztotta, kelesztette, illetve vetette a búbosba. A rendezvény jeles vendége Korinek László volt, aki a Nemzet Kenyere hagyomány ötletgazdája és elindítója is egyben. 

Kenyérszegés

A pécsi professzor a tradicionális aratás kezdete előtt elmondta a magyarok kenyerének történetét: a búzagyűjtést 2011-ben hagyományteremtő szándékkal indította útjára, melynek célja a Kárpát-medencei magyar gazdák áldásos munkájából származó búza összeöntése volt. Azóta minden esztendőben ebből a közös búzahalomból származó lisztből sütik az augusztusi újkenyeret. A megmaradt „életet” karitatív céllal szétküldik a rászoruló intézeteknek, többek között a kárpátaljai Irgalmas Szamaritánus Református Gyermekotthonnak és Böjte Csaba ferences szerzetes árváinak."

Forrás : itthon.ma  

"Jó kis RMDSZ-es programot szervezett az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői által létrehozott Érmelléki Gazdák Egyesülete vasárnap Hegyközcsatárban. Itt tartották meg a II. Rozsarató és tarlóhántó ünnepet, miután tavaly Albison olyan sikere volt a programnak, hogy a szervezők eldöntötték, hagyományt teremtenének belőle. A Csatár melletti Kismezőn volt minden, amit máskor már megszoktunk (embertömeg azonban kevésbé), és amit alkalomadtán még az EMNP is kritizált. Szóval volt pártelnöki köszöntő a megnyitón, a kánikulában sör, miccs, sültkolbász, bográcsos, továbbá bömbölő mulatós zene, miközben kettesfogatok versenyeztek. Végül pedig egy kis hagyományőrzés: bemutatták, eleink hogyan arattak kaszával, sarlóval, s miképpen kötözték és rakták csomókba a frissen vágott búzát." - írja a Reggeli Újságban Borsi Balázs.
Teljes cikk fotókkal : reggeliujsag.ro

"A 17. alkalommal megrendezett nemzetközi kettesfogathajtó-versenyen számos sportoló és ló mérte össze tudását vasárnap délelőtt a hegyközcsatári Kismezőn. A zsűri elnöke ez alkalommal is a nemzetközi hírnévnek örvendő Rákóczi Lajos (a képen) volt." - írja a Bihari Napló.

Videó 

Fotók
 

 

 

 

 
Teljes album : Érmelléki Gazdák Egyesülete Facebook