Milyen volt a hegyközújlaki szüreti bál?

 

Fotó : Hegyközújlak - Uileacu de Munte (NewYork) 

Milyen volt a hegyközújlaki szüreti bál?Nagyon jó.Erről számol be az egy cikk,a sok fotó és néhány videó A szüreti bálról több cikk jelent meg. Az egyik a Reggeli Újságban ,melyet Tóth Zsigmond írt.

 

A "Reggeli Újsag" keddi (2015.10.27.) lapszámában.
Köszönjük szépen!Forrás : Hegyközújlak - Uileacu de Munte (NewYork) 

Tóth Zsigmond cikke a Reggeli Újságban 

"Hagyományőrző szüreti bált tartottak Szombaton a hegyközújlaki kultúrotthonban. Ott m,ár a délelőtti órákban nagy volt a nyüzsgés. A tizenhárom párból álló néptánccsoport, melynek tagjait Mester Anikó készítette fel, utolsó próbáit tartotta a zenekarral, és elpróbálták az éjféli bemutatótáncot is, míg a szülők a konyhában szorgoskodtak. A próbát követően szép rendben átvonultak a református templomba, hogy közösen, közösségben imádkozva kérjék Isten áldását a mulatságra.

„Kellemesen meglepődtem, amikor néhány héttel ezelőtt megkerestek a szervezők, hogy tartsak szüreti bált kezdő istentiszteletet, most is öröm számomra, de egyik szemem sír, a másik örül. Örül azért, mert itt vagytok és elhatározásotok szerint a mai mulatságot és annak kezdetét az Isten házában való közös imádkozással, és áldással kezditek, sír azért, mert nem jöttek el a templomba a gyülekezet tagjai. (…) a mai nap hálaadó nap is, hiszen az, amit ti képviseltek ez is egy közösség építő és megtartó, ami tetszik az Istennek, hiszen hálát adunk Neki az idei termésért, újborért, munkánk eredményéért. (…) Több bibliai példázatban láthatjuk, ha jó magot vetünk el akkor abból jó termés lesz, de ha konkolyt akkor abból nem lesz csak gaz (…). Nagyon fontos hogyan viszonyulunk embertársainkhoz, mert amit adok csak azt kaphatom vissza, ugyancsak fontos, hogy milyen példát mutatok, legyen az templom vagy akár az esti mulatság, mert minden cselekedetünkkel az Isten dicsőítését szolgáljuk” – mondta Rákosi Lajos egyetemi, hegyközújlaki beszolgáló lelkipásztor.

A hegyközújlakaknak bemutatott sikeres műsoruk után a táncosok elindultak a közeli falvakba hívogatni az esti szüreti bálba. Több feldíszített lovaskocsi kísérte a táncosokat, a zenét pedig a nagyváradi Koktél zenekar szolgáltatta. Ők este is mulattatták a közönséget a kultúrházban, ahol a színpad közepén egy nagykosár szőlő, egyik oldalán egy szőlőprés a másik oldalán pedig egy szőlőhajtásokkal díszített kishordó állt, a falakat szüretet idéző képek díszítették. A bálban egyébként a Hegyközpályiban megszervezett társasági tánctanfolyam vezetője, Vékony Tibor tánctanár és tanítványai is bemutatót tartottak. Az est fénypontja a fiatalok éjféli táncbemutatója volt, a bálozók pedig reggelig ropták." 

Forrás,fotók : reggeliujsag.ro

A hegyközújlaki szüreti bálról több videó készült.Köszönet a videókért ' 

Videók : facebook.com 

               facebook.com 

               facebook.com 

               facebook.com 

Tarsoly Normen fotói által részesei lehetünk a legfontosabb eseményeknek.

Néhány fotó  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

Teljes album : facebook.com

Meghívó a siteri szüreti bálra

 

Forrás : Hegyközcsatár Cetariu Facebook 

Megjelent a meghívó a siteri szüreti bálra,mely a siteri kultúrotthonban lesz megtartva november 7-én, 21 órai kezdettel.A zenét a Sláger Boys zenekar biztosítja.Jó szórakozást'

Hegyközújlak ünnepe

 

A két legfiatalabb táncospár: a 7 éves Mester Dóra és párja, a 7 éves Somogyi Kevin 

 

"Fergeteges hangulatú szüreti mulatság volt az elmúlt hétvégén, szombaton Hegyközújlakon. A szép őszies időjárás fokozta a tizenhárom népviseletbe öltözött néptánccsoport tagjainak kedvét, akik déli tizenkét órakor Rákosi Lajos egyetemi, hegyközújlaki beszolgáló lelkész áldásával indultak el a környező falvakba behívogatni az esti szüreti bálba. A részletekre visszatérünk."

Forrás : Bihari Napló/pressdisplay.com 

 

Egy rövid videót a szüreti bálról megnézhet a facebook.com-n '  

Győzött Pályi és Bihar,de felemásra sikerült a csapataink szereplése a megyei bajnokságban

 

Izgalmas és fordulatos meccsen nyertek a diószegiek a Praszler-stadionban.Mihályfavi Unirea–Diószegi SK 3–4 (2–2) 

Győzött Pályi és Bihar,de több hegyközi csapatnak nem sikerült a hétvégi forduló.Jó hír ,hogy Pályi az első.Néhány eredmény: Biharszentandrás–Harangmező 1–4, Margitta–Bors 1–0,Esküllő–Váradszentmárton 2–5,Tataros–Hegyközpályi 0–6,Fugyivásárhely–Hegyközszentmilósi Toldy 4–1,Mezőtelegd–Bihari Földvár 2–3.
Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Tabellák

1. Diószeg	8	7	0	1	43–13	21
2. Szentandrás	9	7	0	2	30–14	21
3. Harangmező	8	6	2	0	37–7	20
4. Belényes	10	6	1	3	28–12	19
5. Vaskohsziklás	9	6	1	2	20–13	19
6. Mihályfalva	9	5	1	3	23–17	16
7. Madarász	8	5	0	3	22–11	15
8. Egyetemi FC	9	4	1	4	15–23	13
9. Szalonta	8	3	1	4	17–19	10
10. Margitta	9	3	0	6	17–20	9
11. Bors	8	2	1	5	14–17	7
12. Cécke	9	2	0	7	12–41	6
13. Élesd*	8	1	0	7	7–21	0
14. Keményfok	10	0	0	10	6–63	0

1. Pályi	10	9	1	0	50–8	28
2. Vásárhely	10	9	1	0	35–9	28
3. Bihar	10	8	1	1	42–9	25
4. Széplak	10	6	4	0	29–12	22
5. Székelyhíd	10	5	3	2	21–13	18
6. Alsólugas	10	5	2	3	15–19	17
7. Szentmárton	10	5	1	4	29–23	16
8. Frontiera	10	4	1	5	26–22	13
9. Toldy FC	10	4	1	5	17–23	13
10. Tataros	10	3	1	6	16–30	10
11. Sprotiskola	10	2	3	5	19–28	9
12. Rév	10	2	3	5	17–26	9
13. Telegd	10	2	2	6	19–25	8
14. Esküllő	10	2	0	8	15–40	6
15. Barátka	10	2	0	8	16–42	6
16. Sonkolyos	10	0	0	10	12–49	0

Bihari Hegyköz 1. - Szalárd község

 

Szalárd.Forrás : hegykozi.blogspot.com 

A Bihari Hegyköz első kötetében ezt írja Szalárd községről Szilágyi Ferenc: 

"Szalárd, Jákóhodos és Hegyközszentimre falvakból áll. A Hegyköz északnyugati szélén fekszik, azon a ponton, ahol az 50 kilométer hosszú Beretytyó-folyosóvölgy nyugat felé tölcsérszerűen kinyílik (Pop P. G. 2005.) és a völgy a Bihari-síkba megy át. Szalárd és Jákóhodos halmaztelepülések a folyó baloldali széles síkján fekszenek, míg Hegyközszemtimre az Érhát lábánál fekvő kontakttelepülés, eredetileg útifalu jelleggel (Pirisi G.–Trócsányi A.). A három település közül Szalárd a nagy falvak (2853 fő2002-ben), a két alárendelt település a kisméretűek közé tartozik (Jákóhodos – 726 fő, Hegyközszentimre – 607 fő 2002-ben). Együttes lakosságuk 4186 fő volt 2002-ben,ebből 2872 fő magyar, 985 fő román,316 fő cigány nemzetiségű (Varga E. Á.2002).1 .2011-ben a teljes népességszám 4340-re nőtt, ebből a magyarok száma 3022 fő, a románoké 1105, ellenben a roma lakosságé statisztikailag 118 főre esett vissza. A népességszám 1956-ig növekvő (5799 fő), a teljes növekedés 1880-hoz (3615 fő) viszonyítva 64%-os volt, 1992-ig viszont 29%-os csökkenés történt (4088 fő). A népességfejlődés részben a két világháború időszakának telepítései miatt ennyire dinamikus az ötvenes évekig. A román lakosság érkezése tette a községközpontot vegyes lakosságúvá. 1992 után újra növekvő népességű község. Az elmúlt 19 évben 6%-kal nőtt az össznépesség.Etnikumok szerint ez eltérő mértékű, a román népesség ugyanis 17%-kal növekedett ebben az időszakban, s bár a magyar lakosság is pozitív elmozdulást tett, ez a valóságban csak statisztikai, a helyi magyar identitású roma népességnek köszönhető. Szalárd falu lakossága 1966-ig volt növekvő, a növekedés aránya 1880-hoz viszonyítva 213%-os volt (3449 fő), 1992-ig viszont 21,5%-os csökkenés következett be. Jákóhodos népessége 1956-ig növekvő képet mutat (1186 fő), de a növekedés mértéke kisütemű (39%), 1992-ig viszont 38%-os csökkenés következik be (744 fő), így a népességszám 1992-ben alacsonyabb mint 1880-ban (854 fő).Hegyközszetimre fejlődése még szomorúbb képet mutat. A 19. Században népes falu volt (1880: 1046 fő), de a népességfejlődése már ekkor is nagyon lassan haladt, 1910-ig mindössze 18%-kal növekedett, majd 1920-ig stagnált (a világháború vetette vissza), és már ekkor elérte a demográfiai csúcspontot (1237 fő). 1966-ig a népességszám lassú (1920-hoz képest 12%), majd 1992-ig gyors csökkenése volt jellemző, 1920 és 1992 között a teljes népességszám fele (49%) tűnt el. Etnikai szempontból hagyományosan magyar községről beszélhetünk, ahol Trianon előtt a magyarok az összlakosság 98%-át tették ki. A román szórvány mérete községszinten is 40–80 fő között ingadozott (1–1,8%). A helyi ortodox szórvány a románok

számával volt megegyező, viszont a községben élt egy 3% körüli magyar nyelvű görög katolikus közösség is. Trianon után a románok arányának a megugrása tapasztalható, 1920-ban 5,6%-ot, 1930-ban pedig 12%-ot tettek ki (11% román anyanyelv). Ezzel együtt a magyarok aránya 1920-ban 91%, ami 1930-ban 82%-ra süllyedt (87% magyar anyanyelv). Ez utóbbi időpontban 2,6%-os cigány és 2,8%-os zsidó közösséget (ez utóbbi a járásszékhely szerep vonzóhatására alakult ki) is azonosítottak. Az ekkor 500–600 főt számláló román közösség a román szórványból, a görög katolikusok románként történt beírásából és az 1920 és 1930 között történt telepítésből származik. A telepítést a felekezeti adatokkal lehet igazolni, hiszen az ortodoxok száma 67-ról 324-re, a görög-katolikusoké 133-ról közel 289-ra ugrott. 1941-ben némileg visszarendeződés tapasztalható,de a telepes lakosság (legalább részleges) további jelenléte is kimutatható (94% magyar, 4,4% román). A második világháború után már tartósan vegyes lakosságúvá vált a község, sőt a román közösség tovább erősödött és számbelileg is megduplázódott (1966: 1100 fő). 1956 és 1992 között a románok aránya folyamatosan nőtt a magyar közösség rovására,1956-ban 16–77%, 1992-ben 22–72% volt az arány, amihez egy 5,4%-os magyar anyanyelvű cigány közösség társult. A románság megerősödése lényegében csak a községközpontot, Szalárdot érintette, ahol Trianon előtt

a román szórvány aránya csak maximum 3%-os volt (1890), de 1920-ban már 7%, 1930-ban 18% (1941-ben újra csak 7%), 1966-ban már 31%,1992-ben pedig a lakosság harmadát alkották (33%). Ezzel párhuzamosan a magyarok aránya 1900-ban 97%, 1920-ban 87% (5% zsidót elkülönít ez az összeírás), 1930-ban 75% (4,5% zsidó és 2% cigány), 1941-ben 92%,1966-ban 65% (6,5% cigány), 1992-ben pedig csak 59% volt (7,3% cigány).Jákóhodos és Hegyközsszentimre minden népszámlálás szerint

90%-nál nagyobb arányban magyar népességűek voltak. A románok Jákóhodoson csak 1920-ban (6%; 1992: 0,4%), Hegyközszentimrén pedig csak 1930-ban (5%; 1992: 1,6%) alkottak nagyobb szórványokat. Felekezeti összetétel tekintetében a községben református többség mérhető,2002-ben 2492 fő tartozott ehhez a felekezethez, amit 709 fő ortodox, 400 fő római katolikus, 278 fő baptista és 218 fő pünkösdista egészített ki. Az kent. Különösen a községközpontban erősödtek vagy jelentek meg a kisebb közösségek. 1900-ban Szalárdon a 2100 lakosból 1625 fő tartozott a református felekezethez, 179-en római katolikusok, 127-en izraeliták, 72-en görög katolikusok, 39-en pedig ortodoxok voltak. Ezzel szemben 2002-ben az 1366 főt kitevő reformátusok már csak relatív többséget alkotnak a 695 fős ortodox, a 316 fős római katolikus, a 217 pünkösdista és a 208 főből álló baptista közösségek mellett. A két alárendelt település jobban megőrizte református túlsúlyát, 2002-ben Hegyközszentimrén a 464 főt számláló református közösséget 63 fős baptista és 57 fős római katolikus közösség egészíti ki, Jákóhodos 662 fős református közössége mellet.

Különösen a községközpontban erősödtek vagy jelentek meg a kisebb közösségek. 1900-ban Szalárdon a 2100 lakosból 1625 fő tartozott a református felekezethez, 179-en római katolikusok, 127-en izraeliták, 72-en görög katolikusok, 39-en pedig ortodoxok voltak. Ezzel szemben 2002-ben az 1366 főt kitevő reformátusok már csak relatív többséget alkotnak a 695 fős ortodox, a 316 fős római katolikus, a 217 pünkösdista és a 208 főből álló baptista közösségek mellett. A két alárendelt település jobbanmegőrizte református túlsúlyát, 2002-ben Hegyközszentimrén a 464 főt számláló református közösséget 63 fős baptista és 57 fős római katolikus közösség egészíti ki, Jákóhodos 662 fős református közössége mellet pedig csak a 27 fős római katolikus szórvány említető meg. Református anyagyülekezet mindhárom településen működik (Királyhágómelléki Ref.Egyházk. címt.), római katolikus plébánia Szalárdon (Nagyv-i Rom. Kat.Egyházm. címt.), ortodox (Nagy-i Ort. Püsp. címt.) és román nyelvű pünkösdista közösség szintén Szalárdon található. Nagy hagyományai vannak a községben a baptista felekezetnek, különösen Hegyközszentimrén és Szalárdon. Romamissziós tevékenység is folyik a településeken (Borzási Gy.–Dani Z.–Nagy M. 2012.). Szalárd 1950-ig a hasonnevű járás székhelye volt. Bár ez a járás nevében nem viselte a „Hegyköz” nevet, nagyobbrészt annak a területét fedte le, így a nagyközséget a tájegység hagyományos központjának tekinthetjük (Szilágyi F. 2007.Uő. 2013.). Korlátozott mértékben ma is kistérségi funkciókat lát el.Nagyméretű halmaztelepülés. Északi része képezi a történelmi belterületet (Első kat. felm.), ami délen egy hasonló kiterjedésű 20. századi telepes résszel egészült ki (Magyaro. topog. 2008.), részben a Nagyvárad–Terebes országút mentén, részben az azzal párhuzamos utcákon. Itt él a szalárdi románság túlnyomó része." 

Forrás : hatvaniszakkoli.hu