Bihar vármegyei népviselet .Magyarok.Heyer Arthur aquarellje.Forrás : mek.oszk.hu
Hogyan mulattak a Bihari Hegyközben a XX. század elején?Részben választ kapunk Boroszky - Magyarország vármegyéi és városai című könyvében,melyet 1901-ben adtak ki.
"A népmulatságok között még mindig a fonóka áll első helyen, sőt néhol fonóka-bálokat is tartanak. A fonóka azonban lassanként szintén divatját múlja, annál inkább, mert a hatóságok sem szívesen látják a legényeknek és a leányoknak ezt a nem éppen kifogástalan mulatozását. A fonóka helyett azonban némely helyen a kenderdörzsölés és tiprás, a tengerihántás és morzsolás, sőt a tollfosztás (fosztóka) is mulatságszámba megy, a hol legények és leányok találkoznak és víg dalolással és hanczurozással fűszerezik a könnyű munkát, sőt akárhányszor tánczra is kerekednek. Ilyen mulatság a kenderdörzsölés: Hosszúpályin, Szalárdon, Széplakon, Pap-Tamásin, Pósalakán stb. A tengeri-hántás: N.-Szalontán, Szalárdon, H.-K.-Száldobágyon, Széplakon, Borson stb. A fosztóka: Székelyhídon, N.-Szalontán, H.-K.-Száldobágyon, Borson stb. A szüreti és arató ünnepeket is lassankként elhagyják. Csatáron, Székelyhídon, B.-Diószegen, B.-Szt.-Mártonban, Érsemjénben, Konyáron még megtartják a szüreti ünnepet, a hol ezek néha vígak és zajosak, míg másutt egyszerűen, minden mulatság nélkül folynak le, ide nem számítva az úri szőlőbirtokosoktól rendezni szokott szüreti mulatságokat. Szokás még az ú. n. kaláka is, melyet Komádin rendesen házépítéskor szoktak tartani, a már felépült, de vakolatlan házban, azok részére, a kik az építésben akár fuvarral, akár más munkával szívességből segédkeztek. E mulatság haszna az, hogy a lakószoba és a konyha hordott földjét a meghívottak alaposan keményre tánczolják. A kaláka-táncz dívik még Élesden, Jákó-Hodoson, B.-Diószegen, Széplakon, Körösszeg-Apátin és Albison. Sok helyen ünnepnapokon még a cziczázás is kedvelt játék." Forrás : mek.oszk.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése