Siteri Árpád-kori templom.Fotó : Tóth Zsigmond
"Hálaadó Istentisztelet keretén belül
került átadásra és megáldásra szombaton, 2015 október 17 – én délután az
Árpád-kori siteri templom, melyen részt vett a magyar kormány helyettes
államtitkára is " - írja Tóth Zsigmond a Facebook oldalán.Mi történt?
"Esős, sáros, őszi idő jellemezte a 2015
október 17-ét, amikor szombat délután egy hálaadó istentisztelet
keretében adták át a kívül-belül felújított, restaurált siteri
Árpád-kori templomot, amelyet Csűry István a Királyhágómelléki
Református Egyházkerület püspöke áldott meg.
Jelen volt a magyar kormány részéről Dr. Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, Szabó Ödön az RMDSZ parlamenti képviselője, Emődi Tamás építész a KREK műszaki előadója, Lángi József székesfehérvári restaurátor, Káldi Gyula a Teleki László Alapítvány részéről, Farkas Zsolt a KREK közigazgatási előadótanácsosa, Salánki Lóránt a KREK gazdasági tanácsosa, Hegyközcsatár község polgármestere Vitályos Barna, alpolgármestere Tóth Gyula, Dukrét Géza tanár, helytörténész, a környező települések református és római katolikus lelkipásztorai és presbiterek, siteri presbiterek, gyülekezeti tagok, más településekről érkezettek, magyarországi vendégek.
A KREK püspöke igemagyarázatát a 2Kir 11:9-12 alapozta, amely kétezernyolcszáz évvel ezelőtt történt eseményre emlékeztet bennünket, amely történet elmondja miszerint egy nagymama kimenti a hat éves gyermeket, hogy majd negyven évig uralkodja Judeát.
Ennek a történetnek a mondanivalója ma is aktuális és azt jelenti, hogy jöhet akár milyen váltság, Isten az Ő népét nem hagyja, így nem hagyja a siteri templomot sem azok karmaiba, akik nemzeti, kulturális örökségeinkre fáj a foguk, mert az Élőisten ott is jelen van, ahol omló falak vannak és nem hagyja azt összeomlani. Nincs más feladatunk, mint az isteni feladatban részt venni, körbeölelni a templomot és a gyülekezetet – hallhattuk az igemagyarázatból.
Az istentiszteletet követően elsőnek dr. Puskás Imre helyettes államtitkár szólt a jelenlevőkhöz, bemutatta a magyar kormány által kezdeményezett és az Országgyülés által elfogadott a határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárását, megóvását és megismertetését célzó Rómer Flóris Tervet. A terv megvalósítására 2018-ig évente 200 millió forint támogatást kell biztosítani a kulturális örökség védelméért felelős tárca költségvetésében határon túli épített örökség megóvása jogcímen.
Szabó Ödön parlamenti képviselő felelevenítette azokat az emlékeket, amikor Gavrucza Nagy Emese tiszteletes asszony bekopogott Vitályos Barna polgármesterhez és együtt keresték meg, hogy közösen találjanak anyagi segítséget a leromlott állapotban lévő Árpád-kori siteri református templom felújításához. „Mi mindig segítettünk lehetőségeink szerint kisebb – nagyobb összegekkel nemzeti és kulturális örökségeink megmentése érdekében, (…) egyházainkban is kialakult egy szakember gárda, akik mindent megtesznek műemlékeink védelmében, (…) nagyon sok pályázatunk van, szakembere hiány nincs, a pályázat megírása nem okoz gondot, ami sok esetben hiány azaz önrész, ami gondot okoz, ezért is megelégedéssel fogadtuk a magyar kormány által kezdeményezett és létrehozott Rómer Flóris Tervet, együtt sok mindent elérhetünk, ez is olyan, mint egy fa, amely több irányból táplálkozik, (…) úgy járunk jó példával, ha összefogva teszünk meg minden tőlünk telhetőt magyar nemzeti örökségünk védelmének érdekében ” – értekezett a képviselő.
Káldi Gyula építész a Teleki Alapítvány részéről elsőként arról beszélt, hogy Rómer Flóris volt az aki részletesen írja le a siteri templomban látottakat és tapasztaltakat, a falképekről, valamint Teleki Lászlóról, aki akár járhatott is Siterben. Elmondta, hogy amikor hallottak a siteri templomról összeállt egy csapat, amely eljött és döntöttek arról, hogy anyagilag támogassák a kutatást, feltárást, restaurálást, hiszen az alapítvány célkitűzése még a viszonylag könnyen hozzáférhető külső támogatási forrás, amely kiemelkedő segítséget nyújtott közös kulturális örökségünk értékeinek összeírásához, megóvásához, méltó módon történő konzerválásához és bemutatásához.
„ Hangsúlyozzuk, hogy mindez a helyreállításokat előkészítő kutatási támogatásoknak és a szakirányú felügyeletet gyakorló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki Alapítvány munkatársainak köszönhetően a szakmai előírásoknak messzemenően eleget téve történt.” – mondta az építész.
Emődi Tamás építész, a KREK műszaki előadójától megtudtuk, hogy a templom építésére vonatkozóan csupán a 18. századtól kezdődően vannak adatok.
A 2002-2007 között végzett falkutatások és régészeti feltárás nyomán körvonalazódott a templom építéstörténete. Megállapíttatott, hogy korábban már állt itt egy a mainál kisebb, 12. századi, egyenes szentélyzáródású templom. Úgy vélik, hogy a keleti hajórészt a szentéllyel a 13. század közepén emelhették, míg a nyugati hajóbővítmény a keskeny félköríves, rézsűs bélletű ablakok alapján a 13. század végére, vagy a 14. század legelejére tehető. A hajóban nyugati karzat mindig állt. A déli falban egy félköríves záródású ajtó került elő, mögüle a faltestben indult a lépcsőfeljáró a nyugati karzatra, melynek a lenyomatai ma is jól láthatók a déli falon.
Az épület legérdekesebb része a hajó délkeleti sarkában előkerült oltárépítmény. Az északnyugati sarkán szabadon álló oszlopra támaszkodó, élkeresztboltozatos cibórium egykorú a korábbi román kori épületrésszel és a szentéllyel együtt gazdag, feliratos kifestéssel bírt. Keleti falán egyenes vonal jelöli az itt állt oltár magasságát, mely felett négy angyal tartja a mandorlába foglalt, trónoló Krisztus képét. Jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. A cibórium rendkívüliségét az adja, hogy a Kárpát-medencében egyetlen hasonló építményt ismerünk, mely a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római katolikus templomában maradt fenn a 15. századból.
A székesfehérvári restaurátor Lángi József a siteri templomban tett látogatásának élményeit elevenítette fel, „amikor először jártam itt 1997-ben ónos-jegeseső áztatta fel a templom környékét, alig tudtam néhány használható képet készíteni, a gondnok úr szomorúan, gondterhelten mutatta meg a belsőteret is, ami itt fogadott gondoltatóba ejtett, hogy mikor lesz ebből felújított templom. Lám eljött az amikor a mai napon itt állhatunk és gyönyörködhetünk a feltárt és restaurált falképekben” – emlékszik vissza a restaurátor.
Ezt követően Gavrucza Nagy Emese siteri lelkipásztor, aki vasárnap (október 18-án) tartotta a siteri gyülekezetbeli kijelentkező istentiszteletét, hétfőtől egy másik gyülekezetben fogja hirdetni Isten igéjét, megköszönte mindenkinek azt az önzetlen segítséget, akik bármilyen módon is hozzájárultak, melléjük álltak és ott hagyták kezük nyomát a templomon, hogy mi és majd az utókor is gyönyörködhessen a templom ritkaságba menő freskóiban.
Vitályos Barna a siteri gyülekezet presbitere, polgármester helyi készítésű palackozott bort, a templom fényképével díszített címkével és egy mappát ajándékozott minden meghívott vendégnek. A mappa a siteri templomról készült grafikát tartalmazza, amelynek egy részét a helyi születésű és itt lakó Gyurkovics Éva grafikus keze munkáját dicséri.
A halaadóistentisztelet Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének áldásával, és nemzeti imánk a Himnusz eléneklésével ért véget, majd a helyi gyülekezet meghívására mindenki átvonult a kultúrházba, ahol szeretetvendégségre hívták a jelenlévőket."
Jelen volt a magyar kormány részéről Dr. Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, Szabó Ödön az RMDSZ parlamenti képviselője, Emődi Tamás építész a KREK műszaki előadója, Lángi József székesfehérvári restaurátor, Káldi Gyula a Teleki László Alapítvány részéről, Farkas Zsolt a KREK közigazgatási előadótanácsosa, Salánki Lóránt a KREK gazdasági tanácsosa, Hegyközcsatár község polgármestere Vitályos Barna, alpolgármestere Tóth Gyula, Dukrét Géza tanár, helytörténész, a környező települések református és római katolikus lelkipásztorai és presbiterek, siteri presbiterek, gyülekezeti tagok, más településekről érkezettek, magyarországi vendégek.
A KREK püspöke igemagyarázatát a 2Kir 11:9-12 alapozta, amely kétezernyolcszáz évvel ezelőtt történt eseményre emlékeztet bennünket, amely történet elmondja miszerint egy nagymama kimenti a hat éves gyermeket, hogy majd negyven évig uralkodja Judeát.
Ennek a történetnek a mondanivalója ma is aktuális és azt jelenti, hogy jöhet akár milyen váltság, Isten az Ő népét nem hagyja, így nem hagyja a siteri templomot sem azok karmaiba, akik nemzeti, kulturális örökségeinkre fáj a foguk, mert az Élőisten ott is jelen van, ahol omló falak vannak és nem hagyja azt összeomlani. Nincs más feladatunk, mint az isteni feladatban részt venni, körbeölelni a templomot és a gyülekezetet – hallhattuk az igemagyarázatból.
Az istentiszteletet követően elsőnek dr. Puskás Imre helyettes államtitkár szólt a jelenlevőkhöz, bemutatta a magyar kormány által kezdeményezett és az Országgyülés által elfogadott a határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárását, megóvását és megismertetését célzó Rómer Flóris Tervet. A terv megvalósítására 2018-ig évente 200 millió forint támogatást kell biztosítani a kulturális örökség védelméért felelős tárca költségvetésében határon túli épített örökség megóvása jogcímen.
Szabó Ödön parlamenti képviselő felelevenítette azokat az emlékeket, amikor Gavrucza Nagy Emese tiszteletes asszony bekopogott Vitályos Barna polgármesterhez és együtt keresték meg, hogy közösen találjanak anyagi segítséget a leromlott állapotban lévő Árpád-kori siteri református templom felújításához. „Mi mindig segítettünk lehetőségeink szerint kisebb – nagyobb összegekkel nemzeti és kulturális örökségeink megmentése érdekében, (…) egyházainkban is kialakult egy szakember gárda, akik mindent megtesznek műemlékeink védelmében, (…) nagyon sok pályázatunk van, szakembere hiány nincs, a pályázat megírása nem okoz gondot, ami sok esetben hiány azaz önrész, ami gondot okoz, ezért is megelégedéssel fogadtuk a magyar kormány által kezdeményezett és létrehozott Rómer Flóris Tervet, együtt sok mindent elérhetünk, ez is olyan, mint egy fa, amely több irányból táplálkozik, (…) úgy járunk jó példával, ha összefogva teszünk meg minden tőlünk telhetőt magyar nemzeti örökségünk védelmének érdekében ” – értekezett a képviselő.
Káldi Gyula építész a Teleki Alapítvány részéről elsőként arról beszélt, hogy Rómer Flóris volt az aki részletesen írja le a siteri templomban látottakat és tapasztaltakat, a falképekről, valamint Teleki Lászlóról, aki akár járhatott is Siterben. Elmondta, hogy amikor hallottak a siteri templomról összeállt egy csapat, amely eljött és döntöttek arról, hogy anyagilag támogassák a kutatást, feltárást, restaurálást, hiszen az alapítvány célkitűzése még a viszonylag könnyen hozzáférhető külső támogatási forrás, amely kiemelkedő segítséget nyújtott közös kulturális örökségünk értékeinek összeírásához, megóvásához, méltó módon történő konzerválásához és bemutatásához.
„ Hangsúlyozzuk, hogy mindez a helyreállításokat előkészítő kutatási támogatásoknak és a szakirányú felügyeletet gyakorló Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki Alapítvány munkatársainak köszönhetően a szakmai előírásoknak messzemenően eleget téve történt.” – mondta az építész.
Emődi Tamás építész, a KREK műszaki előadójától megtudtuk, hogy a templom építésére vonatkozóan csupán a 18. századtól kezdődően vannak adatok.
A 2002-2007 között végzett falkutatások és régészeti feltárás nyomán körvonalazódott a templom építéstörténete. Megállapíttatott, hogy korábban már állt itt egy a mainál kisebb, 12. századi, egyenes szentélyzáródású templom. Úgy vélik, hogy a keleti hajórészt a szentéllyel a 13. század közepén emelhették, míg a nyugati hajóbővítmény a keskeny félköríves, rézsűs bélletű ablakok alapján a 13. század végére, vagy a 14. század legelejére tehető. A hajóban nyugati karzat mindig állt. A déli falban egy félköríves záródású ajtó került elő, mögüle a faltestben indult a lépcsőfeljáró a nyugati karzatra, melynek a lenyomatai ma is jól láthatók a déli falon.
Az épület legérdekesebb része a hajó délkeleti sarkában előkerült oltárépítmény. Az északnyugati sarkán szabadon álló oszlopra támaszkodó, élkeresztboltozatos cibórium egykorú a korábbi román kori épületrésszel és a szentéllyel együtt gazdag, feliratos kifestéssel bírt. Keleti falán egyenes vonal jelöli az itt állt oltár magasságát, mely felett négy angyal tartja a mandorlába foglalt, trónoló Krisztus képét. Jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. A cibórium rendkívüliségét az adja, hogy a Kárpát-medencében egyetlen hasonló építményt ismerünk, mely a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római katolikus templomában maradt fenn a 15. századból.
A székesfehérvári restaurátor Lángi József a siteri templomban tett látogatásának élményeit elevenítette fel, „amikor először jártam itt 1997-ben ónos-jegeseső áztatta fel a templom környékét, alig tudtam néhány használható képet készíteni, a gondnok úr szomorúan, gondterhelten mutatta meg a belsőteret is, ami itt fogadott gondoltatóba ejtett, hogy mikor lesz ebből felújított templom. Lám eljött az amikor a mai napon itt állhatunk és gyönyörködhetünk a feltárt és restaurált falképekben” – emlékszik vissza a restaurátor.
Ezt követően Gavrucza Nagy Emese siteri lelkipásztor, aki vasárnap (október 18-án) tartotta a siteri gyülekezetbeli kijelentkező istentiszteletét, hétfőtől egy másik gyülekezetben fogja hirdetni Isten igéjét, megköszönte mindenkinek azt az önzetlen segítséget, akik bármilyen módon is hozzájárultak, melléjük álltak és ott hagyták kezük nyomát a templomon, hogy mi és majd az utókor is gyönyörködhessen a templom ritkaságba menő freskóiban.
Vitályos Barna a siteri gyülekezet presbitere, polgármester helyi készítésű palackozott bort, a templom fényképével díszített címkével és egy mappát ajándékozott minden meghívott vendégnek. A mappa a siteri templomról készült grafikát tartalmazza, amelynek egy részét a helyi születésű és itt lakó Gyurkovics Éva grafikus keze munkáját dicséri.
A halaadóistentisztelet Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének áldásával, és nemzeti imánk a Himnusz eléneklésével ért véget, majd a helyi gyülekezet meghívására mindenki átvonult a kultúrházba, ahol szeretetvendégségre hívták a jelenlévőket."
Válogatás Tóth Zsigmond fotóiból
Teljes album : Tóth Zsigmond Facebook
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése