Fotó forrása : A bihari HegyközLipszky
János 1806-os térképe alapján
János 1806-os térképe alapján
Szilágyi Ferenc a Bihari Hegyköz első kötetében foglalkozik a térség társadalomföldrajzi arculatával.Ezt írja :
A Partiumban
élő geográfusként gyakran találkoztam a határok és a lehatárolások
problematikájával.
Ez igaz a munkámra és a mindennapokra egyaránt. Eddigi kutatói tevékenységemből
szerzett tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy egyetlen, a mindennapi
szóhasználatukban rendszeresen megjelenő, nem elvontnak tekintett téregységünk
sem határolható le egyértelműen. Még valamelyest azok esetén van egyszerűbb
dolgunk, amelyek közigazgatási téregységekként léteznek, léteztek. Azonban azok
a kis- és közepes méretű „tájegységeink”, amelyek a természeti környezet és az ember
kölcsönhatásaként formálódtak/alakulnak az egyéni és a közösségi tudatunkban,
már sokkal „keményebb diót” jelentenek.
A Bihar
északi részén elterülő két kis magyar világ, a Hegyköz és az Érmellék is ebben
a helyzetben van. Mindkét tájegység jellegét a természeti környezet határozta
meg, kijelölve az emberi lét kereteit ezeken a tájakon, miközben az ember a
természettel való együttélése során maga is alakította azt. Kölcsönösen
hatottak egymásra, sőt integráns egészet alkottak.
A
természetben azonban a legritkább esetben találunk éles, egyértelmű határokat,
a szomszédos kis- és nagytájak gyakran egymásba simulva,fokozatosan változnak.
Átnyúlnak a szántók, az erdők, összekötik őket a folyóvizek, úgy ahogyan az
embereket is az utak, a vásárok, az életvitel, a történelem, a nagy ünnepek és
az egyszerű mindennapok. A sort hosszan lehetne folytatni. Ezek a kisléptékű
szempontrendszerek megannyi Hegyközt,Érmelléket, Rézalját, Berettyó-vidéket,
Bihari-síkot teremtenek. Más és mást
kapunk, ha a domborzatra, mást ha a vízrajzra, mást ha a néprajzra,a
közigazgatásra, az emberi tevékenységekre, az infrastruktúrára, a tömeges
mozgáspályákra helyezzük a hangsúlyt (Szilágyi F. 2008., Uő.2012.). A
Bihari Hegyköz esetében sincsen ez másképp.A legbiztosabban délnyugati irányból
lehet lehatárolni, a Sebes-Körös–Berettyó vízválasztója mentén (bár, ha
szigorúan vesszük a vonalat,akkor Hegyközszáldobágy kívül marad), de minden más
irányban öszszeolvad ez a kis tájegység a szomszédjaival. Keleten és délkeleten
a Rézaljával, északkeleten a felső Berettyó-vidékkel, északon az Érmellékkel,nyugaton a
Bihari-síkkal. Ha a tájegység természeti képére helyeznénk a hangsúlyt, akkor
talán a Rézaljával együtt lenne érdemes tárgyalnunk, ha viszont a társadalmi
vonatkozások érdekelnek bennünket, akkor a Biharisíkkal, esetleg az Érmellékkel
együtt, de ezektől semmiképpen sem elválasztva kell vizsgálódnunk. Én magam
ezúttal társadalmi elemzést végeztem,a hegyközi települések társadalomföldrajzi
(elsősorban népesség- és településföldrajzi) jellemvonásait vázolom fel. Vegyes
lakosságú, de magyar
többségű
tájegységnek tekintem a Hegyközt, így elemzésemből ezúttal kimaradnak a hasonló
természeti adottságú, de eltérő társadalmi képű rézaljai román–szlovák–magyar
népességű falucskák, ellenben beemeltem a Hegyközzel szomszédos Bihari-síkon
fekvőket, melyek néprajzilag, közigazgatásilag,illetve a korábbi szalárdi és
micskei járások révén történelmileg is kötődnek a Hegyköz vidékéhez (Szilágyi
F. 2007., Uő. 2013.). Mivel egyértelmű kistérségi határ amúgy sem húzható meg,
ezek a települések egyszerre
több tájegységhez is besorolhatóak. Az elemzést településszinten végzem, de
nem kiragadva őket a jelenlegi közigazgatási valóságukból, a községek kereteiből.
A községeket teljes terjedelmükben tárgyalom, minden általam hegyközinek tekintett
községet annak összes településével együtt, miközben tudatában vagyok annak,
hogy az alkotórészek némelyike már más tájegységi besorolást is kaphatna.
Egyetlen
esetben
teszek kivételt, Hegyközszentmiklóst ezúttal kiemelem a hat településes
Székelyhíd
város közigazgatási keretéből, mert úgy gondolom, hogy a népes érmelléki
közösség tanulmányozása elmozdítaná a tanulmány súlypontját.
Forrás : hatvaniszakkoli.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése