Sürgős utam volt Szentimre és Vajda között. Az egyik ismerősöm vitt Szentimrére. Nem sok időm volt szétnézni Hegyközszentimrén. Meg lehet állapítani, ha nem is látványosan, de fejlődik. Sajnos nem kóstoltam a híres borukat. Remélem legközelebb sikerülni fog.
Indulunk Vajda felé. Szentimrét elhagyva rátérünk a vajdai útra. Elhagyjuk a szentimrei tót. Örömmel látjuk, hogy levan aszfaltozva az út. Felfelé haladunk. Balra tekintve látható a Hegyköz. Csodálatos kép bontakozik előtünk. Nem hiába mondta az egyik szentimrei rokonom, hogy egyik legszebb táj a miénk. Lehet elfogultság miatt írom e szavakat. Sajnos nincs nálam fényképezőgép, a mobilom lemerült. Nem tudtam megörökíteni ezt csodálatosan szép pillanatot. Az ismerősöm sem tudott segíteni, mert a mobilján nem volt hely, még egy fotóra sem.
Kb. egy percig tudtam gyönyörködni a Hegyköz szépségeibe. Feltevődött egy kérdés bennem : Mi volna ha a Hegyközt megmutatnánk a világnak? Mi volna ha Hegyköz összefogna? De sok idő nincs, mert indulunk Vajda felé. Nehezen tudom elképzelni, hogy a Hegyköz összefogna. Azért írok feltételes módban. Zárt közösségek nehezen mutatják meg magukat a világnak. Pedig volna mit. Nem csak a táj szépségeire gondolok, hanem a lehetőségekre. Vannak akik kihasználták a lehetőségeiket.
Vajdát elhagyva Félegyháza felé vesszük az utunkat. Megfogalmazott bennem óhaj :visszatérek, hogy megörökítsem a Hegyköz szépségeit, melyet ma láttam. Közzé teszem a fotókat, a videókat, hogy lássák azok is, akiket messze sodort az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése