2017. július 26., szerda

Hagyományos aratóünnep és aratóbál Siterben

arato 2 
"A Hegyközi Gazdák Egyesülete és az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében harmadik alkalommal került megrendezésre a Rozsarató és tarlóhántó ünnepség." - olvasható Az Érmelléki Gazdák Egyesülete honlapján.Teljes cikk : 

"Égett a napmelegtől a kopár szik sarja, de a legelők tarkította hegyközi határ megtelt vidámsággal, muzsikával, kézi aratókkal, akik két éve Albison, tavaly pedig Hegyközcsatáron tartottak hasonló demonstrációt a gabona múlt század eleji hagyományos betakarításáról.

A szombati kánikulában összesen hét  – Hegyközcsatárból három, Siterből, Hegyközszentmiklósról, Szalacsról, Érsemjénből pedig egy-egy csapat állt be a pásztába és vágta a rendet hagyományosan sarlókkal, kaszákkal, utánuk pedig marokszedők kötötték a kévét, rakták a kalangyát vagy az asztagot, ki hogyan nevezte a búzakötegekből rakott halmokat. Míg az aratók ügyködtek, Csomortányi István az ÉGE ügyvezető elnöke szót ejtett az idei Magyarok Kenyere programról, figyelmükbe ajánlva a gazdáknak a kezdeményezés karitatív jellegét, felhívást intézve hozzájuk az idei búzagyűjtésre is.

Közben a Cser-dűlőben, ahol egyébként az aratnivaló is sárgállott, felállították a napellenző sátrakat, mellettük hatalmas üstökben rotyogott a birkatokány, a sertéspörkölt, kinek-kinek szájíze szerint való magyaros étkek. A vendégváró kalács meg a pogácsa is körbejárt, na meg a kiváló vendégmarasztaló hegyközi dombok leve is, ami kedvet adott a jó munkához az aratóknak. Felcsendültek a tőről metszett népdalok, hersegett a jól kifent kasza meg a sarló, valóságos század eleji hangulatot teremtve a hegyközi határban.
hagyomanyos 2
Az aratókat is biztatták a gabonatábla végéből – mindenki a falubéli csapatát –, bár nem a verseny volt a fő látványosság, hanem a sok szép nemzeti viseletbe öltözött asszony és férfiember, akik százéves aratási hagyományokat elevenítettek fel, hogy átadhassák megőrzésre az utókornak, még mielőtt végképp feledésbe merülnének a föld adta „élet” begyűjtéséhez kötődő ősi szokások, munkamódszerek.

A legügyesebbeknek a szalacsiak bizonyultak, de a búzatábla szélén drukkolók holtversenyre „esküdtek”. Sereghajtók tehát nem voltak, de annál több volt a látványosság, na meg egy kis nosztalgia is a régi idők után.
hagyomanyos 1
A tarlóhántás művelete is megelevenedett, (a tarlóhántás a betakarított kalászosok vagy egyéb kultúrák utáni talajállapot javítását szolgálja, amelynek során az aprított szár- és gyökérmaradványokat egy sekély szántással a talajba dolgozzák), ezt az eljárást Forró Árpád és Molnár Gellért mutatta be az érdeklődőknek.

Délben, az aratóünnepet megelőzendő, a helyi Árpád-kori templomban a helybéliek, a hegyközi településekről és az Érmellékről érkezettek hálaadó istentiszteletet tartottak.
hagyomanyos 3
Az aratási demonstráció befejeztével a kalangyák mellett Szomor Attila lelkipásztor megáldotta az újkenyeret, amelyet Bíró Ferenc Sándor és Dull Melinda hegyközcsatári néppártos tanácsosok szeleteltek fel, majd mindenki vehetett belőle egy-egy darabkát, dicsőségére annak, aki kiparancsolta mindezeket a termőföldből.

Jó munka végeztével jó ebéd dukált nem csak az aratóknak, de a szemlélőknek is, miközben Csomortányi Isván gazdaegyesületi ügyvezető egy-egy búzavirág-márkás ajándékcsomagot adott át a bemutatót tartó csapattagoknak, majd köszönetet mondott a síterieknek a közreműködésért, illetve mindazoknak, akiknek a segítségével létrejöhetett az immár hagyománnyá nemesedő aratóünnepség. Bejelentette azt is, hogy jövőre a szalacsiak tervezik az esemény megszervezését.

Estére a síteri kultúrházban aratóbál várta a mulatni vágyókat."

Az esemény az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége (EMGE-Szövetség), a siteri Lácz Közbirtokossági Egyesület, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.
 Forrás : reggeliujsag.ro 

II. Rozsarató és tarlóhántó ünnepség Siterben


Csomortányi István egy közös képen az idén benevezett legfiatalabb csapattal, a siteriekkel 
Csomortányi István egy közös képen az idén benevezett legfiatalabb csapattal, a siteriekkel

"Az Érmelléki Gazdák Egyesülete és a most alakult Hegyközi Gazdák Egyesülete immár harmadszor szervezte meg Siterben a Rozsarató és tarlóhántó ünnepet. A szervezők fő célja a hagyományos kézi aratás bemutatása és az aratás végének megünneplése." - írja Tóth Zsigmond Béla a Bihari Naplóban.Teljes cikk :

"Ünneplőbe öltözött a Hegyköz felső csücskében lévő Siter település Cser nevű dűlője, hiszen a mai napon 2017 július 22-én, szombaton tartották, az Érmelléki és a Hegyközi Gazdák Egyesületeinek közös rendezésben az aratóünnepet, amelynek célja a hagyományos kézi aratás bemutatása és az aratás végének megünneplése, de nem utolsó sorban a hagyomány megőrzése, átmentése a fiatalabb generáció számára. Az ünnepség az Árpád-korabeli református templomban vette kezdetét déli 12 órakor egy hálaadó istentisztelettel, amelyen a gyülekezet lelkipásztora Szomor Attila hirdette Isten igéjét, igemagyarázatát a Zsolt. 136, 25-26- ra alapozva. „ Azt tesszük ma mi is amit őseink tettek annak idején, reggeli imádkozással, hálaadással kezdjük a napot Isten házában, megköszönve az Ő szeretetét, kegyelmét, (…) aratóünnep, aratóverseny lévén itt a templomban kérjük Isten áldását a mai napra is, hálát mondunk a kenyeret adó búzaszemekért, gabonáért, a mindennapi eledelünkért” – prédikálta a lelkipásztor. A hálaadó istentiszteletet követően az Érmellékről és a Hegyközből érkezett vendégek kivonultak a Cser-dűlőben lévő búzamezőre (a rozsnak ugyan nagy hagyománya volt Bihar megyében, innen a verseny elnevezése, de mostanában kevesen termelik). A búzatábla szélén felállított hatalmas sátrak és a lengedező szél nyújtottak némi hűsölést a tikkasztó kánikulában. Az elmúlt napok, hetek forró időjárása sem riasztotta el szándékuktól azokat a csapatokat, akik felvállalták a régi hagyomány, a kézi aratás bemutatását. A hét benevezett csapat tagjai már „megették kenyerük javát”, ezért meglepő volt a siteri és a semjéni fiatalos csapat felállítás.

Kézi aratás
A hagyományos kézi aratás és tarlóhántás (lóval és ekével) bemutatása előtt Csomortányi István az EMNP Bihar megyei elnöke, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke köszöntő beszédében elmondta, hogy az aratóünnepség célja minden évben a más helyszínen való megrendezés és hogy az újabb generációk számára is be lehessen mutatni, milyen volt a hagyományos kézi aratás. Ugyanakkor elmondta, hogy hasonlatosan az előző évekhez, az anyaországi kezdeményezésű Magyarok Kenyere programot is népszerűsíti ez a rendezvény. Az eseményen részt vevő települések gazdái által begyűjtött búza a kezdeményezés karitatív célját szolgálja. Tavaly Bihar megye 60 gazdája, közel húsz településről 4,6 tonna búzát adott össze, amelyből felekezettől függetlenül hét egyházi fenntartású gyermekotthon jutott liszthez. Idén is folytatódik az akció, minden településen a falugazdáknál lehet jelentkezni a búzaadománnyal. Papp Lajos hegyközcsatári lakos az aratáshoz fűződő énekekkel szórakoztatta a jelenlévőket. A csapatok elfoglalták a már előre kijelölt helyeiket, majd a kaszások suhintására egymás után dőlt a búzaszár, amelyet a marokszedő kévébe szedett, majd a kévekötő összekötött és keresztbe helyezett. Az idősebbek elmondták, hogy a kévéket úgy kellett csomókba szedni, hogy a kalászok kiszáradása biztosítva legyen. A kévék összerakásánál arra kellett ügyelni, hogy a kalászok lehetőleg ne érjenek a földre, az esetleges csapadék zavartalanul lefolyjon a kévékről, és a szél se tegyen kárt bennük. Különös rendeltetése volt a legfelső kévének (papkéve, papsapka), hogy egy keresztbe tizennyolc kévét kell tenni, de ha kisebbek a kévék, akkor huszonkettőt.

Minden csapat ügyesen megoldotta a feladatot, ezért mindenkit nyertesnek kiáltottak ki, de a legnagyobb nyertes a jelenlévő közönség volt, hiszen volt olyan, aki most látott először hagyományos kézi aratást. A résztvevő csapatok tagjait a rendezők egy meglepetés csomaggal ajándékoztak meg. Az aratás befejeztével a hegyközcsatári Forró Árpád, Puiu nevű lovával bemutatta a tarlóhántást. A kiszáradt tarlóföld nem okozott nagyobb gondot a nagytestű lónak és gazdájának, a jól megélezett ekevas könnyedén szelte és fordította át a földet. A búzatábla szélén felállított asztalon két friss kenyér, a hagyományos szalonna, hagyma és paprika arra várt, hogy Szomor Attila református lelkipásztor megáldja az új kenyeret és a rendezvényt. Dull Melinda és Biró Ferenc a helyi EMNP szervezetek vezetői, megvágták a kenyeret, felszeletelték és szétosztották a jelenlévők között.
<p>A szalacsi csapat gyékényből készűlt kötelékkel érkezett</p>
<p>A jelenlévők figyelmesen nézik az újkenyér megáldását</p><p>A szerző felvételei</p>
<p>A résztvevők egy része közös fényképen a siteri Árpád-korabeli református templomkertben</p>

Tanultunk

Nagyon sok mindent tanultunk a hagyományos aratás bemutatásán, a nap melege felhevítette a jelenlévőket, ezért a szervezők a sátrak hűvös árnyékába szeretetvendégségre, egy finom bográcsgulyás elfogyasztására hívtak meg mindenkit. A szervezők ezúton mondanak köszönetet az EMNP helyi és Bihar megyei szervezete, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Bethlen Gábor Alap, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, az Érmelléki és Hegyközi Gazdák Egyesülete és minden segítőkész embernek, akik nélkül a mai rendezvény nem jöhetett volna létre."
Forrás : biharinaplo.ro.