"A mai Bihar
területét a 9. században szlávok lepik el, a megmaradt s legyőzött avar nép
pedig lassanként elszlávosodik. Az avar uralom bukását követően Bihar ország,
mint vajdaság, a 8. század végén, vagy a 9. század elején keletkezik.
A vajdaság kiterjed
a bihari hegységekre, a Körösök és Berettyó vidékére. Teljesen önálló országgá
válik, a keleti császársággal pedig semmiféle viszonyt nem folytat.
A leletek mutatják,
hogy ősi szokás szerint temetkeznek, szövetruhát viselnek, amit széles
szíjjakkal szorítanak a derekukhoz. Kézi fegyvereik a szarvasok agancsaiból
készülnek. Jobbadán pásztoréletet élnek, de gyakorolják a földművelést is."
A Bihari várról ezt írja Orendt Mihály :
" A bihari vár, látszólag földvár, és csaknem szabályos nagy négyszöget
alkot, melynek minden oldala, 177 és fél méter, belterülete 5,66 kataszter holdat tesz ki, a sáncokkal együtt nyolc kataszterholdnál több.
A sáncok magassága 12-15 méter. A várnak négy bejárata van. A déli oldalon
három, az északi oldalon pedig egy.
Úgy tűnik, hogy az
őslakók falhoz erősített gerendákon nyugvó
sátrakban laknak. Ezek szerint a bihari várban ekkor élhet akár 3-400,
harc idején pedig 2-3000 ember is.
A
geológusok később
az ásatások során kiderítik, hogy a vár eredetileg dák erődítmény, és azt is,
hogy több ízben is gazdát cserél a népvándorlás folyamán. A magyarok
bejövetelekor viszont már szlovákok birtokolják.
Ezt követően a
magyarok birtokukba veszik és földsáncokkal erősítik meg, majd a 10. században,
községet alapítanak a közelében.
Várad
emelkedésével, ami Szent László idejére esik, Bihar jelentősége hanyatlásnak
indul. A végső csapást a tatárjárás adja meg, melyből tanulva kővárakat
kezdenek el építeni.
Felmerül tehát a
kérdés, hogy Árpád fejedelem honfoglalása előtt a jazigok védik-e az
úgynevezett római sáncokat és ezzel egyetemben a mai Bihar megye területét a
dák hordákkal szemben, vagy sem?"
Forrás : elib.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése