"Hegyközcsatár központjában, a 800 éves református templom szomszédságában lévő parókián beszélgettünk a református gyülekezet fiatal lelkipásztorával, Miklós Csaba Péterrel. 2004. november 1-jétől meghívás útján lett parókus lelkész Csatárban." - írja Tóth Zsigmond a Bihari Naplóban.
A
lelkipásztor elsőként a református templom történetéről beszél, és
megtudjuk, hogy Hegyközcsatár műemlék temploma egy román kori (íves
boltozatú) kőtemplom helyén épült a 13. században, melyből csak a
dél-nyugati falrész maradt fenn, beépítve az új templomba. 1556-ban az
egész falu áttér a református hitre. Amire nagyon büszkék a csatári
reformátusok, már 1703-ban megszervezik a református iskolát (református
fiú és református leány iskola), amely az elmúlt rendszerig működött.
Az 1847-es tűzvész pusztítása miatt a templom történetének forrásai igen
szegényesek. 2011. október 27-én kapcsoltak fel először villanyt a
ravatalozóban a Polgármesteri Hivatal jóvoltából. A villanyárammal egy
időben a Polgármesteri Hivatal a vizet is kivezeti a temetőbe. 2012-ben
elkészült a gyülekezeti ház imaterme. 2012. május 10-én befejeztük a
ravatalozó külső, belső rendbetételét, és november 1-jén a hálaadó
istentisztelet keretén belül megáldás- A református gyülekezetnek a II.
világháborút megelőzően volt kórusa. A fennmaradt írásos dokumentumok
alapján 1933-ban vettek részt utoljára kórustalálkozón, versenyen. Hogy
miért ezt a nevet viseli az énekkar? A kántortanító Nagy ban részesült. A
régi temetőben (Kis utcán, ma már nincs nyoma, de a ránk maradt
iratokból tudjuk, hogy ott volt) vannak eltemetve azok a lelkipásztorok,
akik Hegyközcsatárban szolgáltak az elmúlt évszázadokban. Emlékeztetőül
hadd álljon itt ezen lelkipásztorok névsora, hogy ne csak a gyülekezet,
de mások is megismerhessék nevüket: Géza a hegyközcsatári gyülekezetben
időt és energiát nem kímélve tanította a gyerekeket, kántorizált,
énekkart vezetett, diakóniai munkát végzett az 1930-as, ’40-es években
önzetlenül, ezért határoztak úgy, hogy felveszik a nevét. Bartók Sámuel,
lelkipásztor-esperes (1729–1791), Fazekas András, lelkipásztoresperes
(1755–1820), Jenei Sámuel, lelkipásztor (1768– 1843), Makó József
lelkipásztor-esperes (1810–1878), Szűcs László lelkipásztor (1880–1950).
2013.
május 19-én, pünkösdvasárnap konfirmandustalálkozó keretében
emléktáblát avattunk néhai Kádár Miklós egykor gyülekezetünkben szolgált
lelkipásztor és neje, Sípos Zsuzsanna emlékére. 2013. július 29-re
készült el Hegyközcsatár első írásos említésének 800 éves évfordulójára,
valamint a világháborúban elesettek emlékére, a Polgármesteri Hivatal
költségén a templomkertbe felállított turul- madaras emlékmű”– mondta
Miklós Csaba Péter lelkipásztor.
Nőszövetség
A
jelenlegi nőszövetség 2005-ben alakult újra, amelynek 10–15 aktív tagja
van. A fennmaradt írásos dokumentumokból kitűnik, hogy Hegyközcsatárban
1932. március 6-án alakult meg először a Nőszövetség. „A 2005 óta
működő nőszövetség főképp csigatészta-készítéssel foglalkozik, amelynek
értékesítéséből a parókia, a lelkészi lakás és a templom anyagi javait
gyarapították, de pénzbeli segítséget is nyújtottak több rászoruló beteg
személynek. Mindezt abból a mintegy 500 kilogramm csigatészta
értékesítéséből, amelyet a tizen- egy év alatt készítettek a szorgos
kezű nőtestvéreink. Rendszeresen részt veszünk a bibliaórákon,
nőszövetségi rendezvényeken, konferenciákon és más rendezvényeken” –
mondja a nőszövetség elnöke, Tóth Emilia. A hegyközcsatári nőszövetség
Szűcs László lelkipásztor feleségéről, Bokros Máriáról kapta a nevét,
aki nagyban hozzájárult azokban a nehéz időkben a diakóniai munkához.
Családokat látogattak, a szegény családokat erejükhöz mérten segítették,
de öregségükre ők is segítségre szorultak, amit a gyülekezet
viszonzott, ezért is gondolta a nőszövetség, hogy tiszteletünk jeléül
róla nevezik el a zászlójukat, amelynek megszentelésére 2010. március
7-én került sor."
Forrás : pressreader.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése