A világ magyarsága október 23-án az 1956-os forradalom kitörését ünnepli.A forradalomról nem volt szabad beszélni 1989 előtt.Tabu téma volt.Milyen volt az 1956-os magyar forradalom hatása a Bihari Hegyközben,pontosabban Hegyközcsatárban?Petri József hiteles beszámolóját olvasva Orendt Mihály : Hegyközcsatár 800 éves című könyvében mi is átélhetjük az eseményeket.Ezt olvashatjuk :
"Petri József vagyok Hegyközcsatáron születtem 1941. augusztus 23-
án, elemi iskoláimat szülőfalumban végeztem, középiskolai
tanulmányaimat pedig a közeli Nagyváradon, a 4-es számú Klasszikus
Magyar Vegyes Líceumban (ma: Mihai Eminescu Líceum).
Középiskolás koromban a Szaniszló utcai kollégiumban laktam. Az
érettségit 1960-ban végeztem el és sikeres vizsgát is tettem. Ezt
követően a Nagyváradi Egészségügyi Technikum tanulója lettem, ahol
általános orvosi asszisztens voltam.Diákéveim alatt tagja voltam a Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetségének (SZVISZ). A nagyváradi diákok és tanárok ekkor mind egyetértenek a szabadság eszméivel. Az ifjak feladata a jelmondatok
házfalakra való felmázolása, röpcédulák szórása. Ilyenek a: „Le a
párttal!”, vagy „Ki az oroszokkal!”.Itt alakul meg 1956 októberében a SZVISZ, amely az önképző körök tehetséges és tenni akaró diákjait gyűjti maga köré, és amellyel később a román titkosrendőrség (Securitate) kegyetlenül leszámol.
Cél a magyar forradalom eszméjének Erdélyre való kiterjesztése, és a
kommunizmussal való szembeszállás. A szervezet annyira titkos, hogy
a csoport tagjai sem ismerik egymást, csak a kapcsolattartó személyt,
ennek ellenére 1960. november 8-án engem letartóztatnak, majd a
SZVISZ-per kapcsán 5 év börtönbüntetésre ítélnek.
Eleinte a nagyváradi börtönben raboskodom, majd Jilaván át, Luciu
Giurgenibe visznek. Innen Periprava Grindre szállítanak, majd Sfiştofcara.
Ezt követően ismét visszakerülök Grindre kényszermunkatáborban
dolgozom, majd végül innen szabadulok 1964. jún. 24-én.
Hazatérésem után fejezem be tanulmányaimat, az Egészségügyi
Technikumot, majd 1966-tól, mint fogtechnikus dolgozom Borossebesen
(Élesd mellett). Ezt követően Nagyváradon dolgozom, ahonnan, mint főfogtechnikus mester megyek nyugdíjba 2001. május 1–én.
Az ’56-os forradalom áldozatai között van még Macskás Lajos
csatári lakos is, akit azért hurcolnak meg, mert azt találja kiabálni:
„Kötelet a kommunisták nyakára! Éljen a magyarországi forradalom!”
Dunai Miklós római katolikus plébánost a Securitate azért viszi el,
mert a következőket nyilatkozza: „Ha a pesti akciók sikerülnek, Erdély
ismét Magyarországhoz kerül!”
Kovács Károly lelkipásztor, aki 1963-ban kerül a református
gyülekezet élére, maga is áldozatává válik teológus korában az ’56-os
forradalomnak. Meghurcolják, megverik, vizes, hideg pincében
raboskodik ügyének tisztázásáig.
Az ismertebb lakosok mellett másokat is meghurcolnak ebben az
időszakban, csupán csak azért, mert felkerülnek az úgy nevezett „Kuláklistára”.
De nézzük csak, mit is jelent a kulák kifejezés? Lefordítva oroszból
jelentése: ököl. Jelképként viszont a magyar társadalomban egyéb
jelentésekkel bír úgy, mint: zsírosparaszt, nagygazda, béresekkel
dolgoztató módos paraszt. Ők képviselik a falusi osztályellenséget.
Van egy ennél tragikusabb része is a listázásnak, mégpedig az a tény,
hogy nem csak a leggazdagabb, legtehetősebbek kerülnek fel rá. A
helyi szervek például kényükre-kedvükre garázdálkodnak és a kulák
fogalom nevében teljesen ártatlan embereket is kuláklistára tesznek,
majd meghurcoltatják őket. Ezeknek az embereknek a többségük
maguk sem tudják mit is követtek el. Teljes a káosz.
A helyi szervek körében – melyben rendkívül hiányos politikai
felkészültségű emberek tevékenykednek - teret hódít a harag és a
bosszú. Nincs biztonságban senki sem. Nagyon vigyázni kell minden
kimondott szóra, nehogy kétértelmű legyen és beleköthessenek, mert
azonnal lista lesz a vége.
Ezek a félreértések szaporítják és hoznak létre újabb és újabb
kuláklistákat. Így jönnek létre végül a kiskulákok, az ipari kulákok, az
értelmiségi kulákok és így tovább, ennek lesznek áldozatai a sok-sok
hegyközcsatári lakos is, főképpen azok, akik módosabbak a többieknél.
Ezek között a csatári lakosok között találhatjuk többek között az
akkori kommunista vezetők által kulák listára tett és meghurcolt
Hegedűs családot is, akiket a Duna-csatornában deportálnak, vagy K.
Tóth Sándort, Marjai Józsefet stb. "
Forrás : Orendt Mihály - Hegyközcsatár 800 éves könyve
U.I. : Olvassa el Petri Józseffel készült interjút a hegykozi.blogspot.ro-n.
Az 1956-os magyar forradalomról olvashat a hu.wikipedia.org-n.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése