Virágzó falu évezredes alapokon Biharszentjános

 

"Biharszentjános első írásos említése 1215-ből származik. Határában, a Sebes-Körös partján állott hajdan Keresztelő Szent János vitézeinek monostora, amit már 1190-ben jegyeztek a krónikák. A klastrom körüli ásatások kimutatták, hogy jóval korában, már a bronzkorban, három-négyezer évvel ezelőtt lakott volt a ma Bors községhez tartozó vidék." - írja Deák F. József a Biharországban.Teljes cikk :

"Régészeti feltárások bizonyítják, hogy Biharszentjános területén több mint nyolcszáz éve létezett a ma is a Telek néven emlegetett település. Jakó Zsigmond professzor szerint Szentjánost a Hont–Pázmány nemzetség alapította a XII. század elején. 1332–1337-ben a pápai tizedjegyzék említi, akkor papja, Domokos a tized fejében 14 garast fizetett.

Az 1880-as népszámlálás 1320 lakost jegyzett fel, kik közül 1255 magyar, 1280 református volt. 1992-ben 1453-an lakták: 1423 magyar, 30 román, felekezeti megoszlás szerint 1212 református, 144 római katolikus, 50 baptista, 25 ortodox. A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor a közigazgatásilag Bors községhez tartozó Biharszentjánosnak 1717 lakosa volt, mintegy kilencven százalékuk magyar.

Egy kellemes júliusi napon érkeztem a Nagyváradtól néhány kilométerre fekvő faluba. Ahányszor csak itt jártam, mindig láttam valamilyen friss megvalósítást. Az elmúlt hetekben például gyönyörűen felújították a sok évvel ezelőtt felállított világháborús emlékművet. A művelődési ház előtti tér az elmúlt években született újjá, igazi faluközpont, az innen kiinduló utcák teljes burkolatát felújították, járólapokat helyeztek el. Itt találkoztam Bors község fiatal, a júniusi helyhatósági voksolás nyomán megválasztott alpolgármesterével, a biharszentjánosi Csiger Róberttel. Együtt jártuk be a falut, megcsodálhattam a szép portákat, a házak előtti virágoskerteket, az új lakónegyedet. Mindenütt aszfaltos úton jártunk.

Vannak-e még gondok?

Egy kívülállónak, aki csak ritkán fordul meg itt, úgy tűnik, hogy Szentjánoson már nincsenek gondok, de Csiger Róbert másként vélekedik.

„Van még mit tenni Biharszentjánoson még akkor is, ha az ide látogató úgy érzi, itt már megvan minden, ami az itt lakóknak szükséges ahhoz, hogy normálisan, fennakadás nélkül éljenek. Először is a tönkrement járdákat teljesen fel kell újítani, újakat kell építeni. A csatornázás ki van építve, de az ipari parkhoz lett bekötve, ezért építenünk kell egy új szennyvíztisztítót. A kivitelezésre már megszerveztük a versenytárgyalást, de az egyik vesztes pályázó megóvta az eredményt, ezért a végleges döntésig nem kezdhetjük el a munkát. A vízvezeték az egész falut behálózza, a működésével sincs különösebb gond, négy kút látja el ivóvízzel a hálózatot. Az utak kilencven százaléka aszfaltos, kivéve ahol új házak épültek, új utcák alakultak, mint az a negyed, ahol a fiatal házasoknak adtunk házhelyet. De most erre is készül projekt, és az is meg lesz oldva, csak előbb közművesíteni kell.”

Az alpolgármestert arról is kérdeztem, miként tudtak beilleszkedni a faluközösségbe az elmúlt években beköltözött családok. „Vannak ilyenek, több is, itt építettek vagy vettek lakóházat, de nincs komoly gond velük. Ha van valami probléma a településen, ők általában ennek megoldására várva türelmetlenebbek, mint az őslakosság” – mondta a fiatal elöljáró.

Csiger Róbert félig-meddig maga is ilyen beköltöző. „Számomra ez a falu nem idegen még akkor sem, ha családommal csak 2000 óta lakom itt, hiszen gyakorlatilag itt nevelkedtem, ugyanis édesapám borsi, édesanyám szentjánosi születésű.” A helyi közigazgatás sem ismeretlen számára, mivel évek óta a Borsi Polgármesteri Hivatal alkalmazottja. Végzettségét tekintve elektromérnök, a Nagyváradi Egyetemen diplomázott automatizálás–informatika szakon. Elemi iskoláit Borson végezte, a középiskolát Nagyváradon a Gojdu líceumban. Szentjánosiként büszke a falu komoly kulturális életére. A Margaréta menettánccsoportnak nemzetközi hírneve van, és elismert a Szentjánosbogár Néptáncegyüttes is. Rendezvényeik – a bográcsosfőző verseny, a szüreti bál vagy a disznótoros vacsora – nemcsak a helybelieket vonzzák, nagyon sokan vesznek részt ezeken a környékről is.

Sok a gyerek

Bekopogtattam a református egyházközséghez is. Csomay Árpád lelkipásztor 16 éve szolgál a szentjánosi gyülekezetben. Érkezésemkor éppen vakációs imahét zajlott, nagyon sok gyerek részvételével. „Hála Istennek, egyházközségünknek sok híve van, és így a gyermekáldás is több. Iskolába mintegy száz diák jár, az óvodában negyvenen felül vannak. Nagyon örülünk, hogy nemcsak az iskolában érnek el jó eredményt, de aktívan bekapcsolódnak az egyházi életbe is. A szülők elhozzák a kicsiket, többen itt is maradnak az eseményen. Annak is örülünk, hogy a szülők süteményt, más édességet, üdítőt hoznak a csemetéknek. Az is nagyszerű, hogy a vallástanárnőnek segítenek a tanítók és az óvónők, és jelen vannak az IKE-sek is” – mondta a tiszteletes.

A biharszentjánosi templom és kertje irigylésre méltóan tiszta és rendezett, a templomkertben a jó néhány évvel ezelőtt felállított turulmadaras emlékmű köszönti a belépőt. Az ízlésesen felújított istenháza a Bihari Református Egyházmegye gyöngyszeme, a templombelső csodálatra méltó.

Az egyházközségnek mintegy 1100 tagja van. „Elfogadhatóan aktívak az egyháztagok – mondja Csomay Árpád –, a templomlátogatás nagyobb a megszokott bihari átlagnál, de még így sem nagyon vagyok megelégedve. Amikor idekerültem, azt hittem, a templom kicsi lesz a híveknek, hiszen 500-600 fő a befogadóképessége, de mára már rájöttem, hogy ez nem így van. A hívek száma csökken, hiszen az idén már nyolc temetés volt és két keresztelő, lesz még kettő; házasságkötés egy volt, s még lesz egy. Fogyásban vagyunk, de szerencsénkre Nagyváradról többen is kiköltöznek, házat vesznek itt, és bekapcsolódnak az egyházi életbe is. Velük nő a híveink száma. Az egyházfenntartási járulékot szinte minden család fizeti.” A templomban két perselyük van, egy a diakóniai szeretetszolgálaté. Minden hónapban két perselypénzt ajánlanak fel: az egyiket a helybeli iskolába járó rászoruló gyerekeknek, a másik a külmissziót szolgálja, a kárpátaljai családoknak juttatják el.

A tiszteletes elmondta még, hogy a templomuk mintegy 200 éves, de volt egy másik is, az az 1700-as években épült. A Teleknek nevezett ősi falu helyén, a Sebes-Körös partján ma is ásatás folyik. A Klastrom-domb aljában emlékoszlop és tábla jelzi, hogy bronzkori lakóhelyen, illetve XII. századi rendház helyén járunk.

Biharszentjánoson néhány éve épült római katolikus templom, a hívek száma mintegy 300 fő, és baptisták is vannak vagy félszázan. A borsi önkormányzat ezeket az egyházakat is éppen úgy támogatja, mint a népesebb református felekezetet – ezt már Csiger Róbert alpolgármestertől tudom. Együtt kerestük fel Bátori Géza polgármestert, aki az 1989. decemberi változások óta áll Bors község élén. Mint mondta, Biharszentjános gondjaira éppen úgy odafigyelnek és igyekeznek ezeket megoldani, mint teszik ezt a községhez tartozó többi falu esetében.

Szorgos emberek

Biharszentjános híres a zöldségtermesztésről, a váradi piacokon a vásárlók keresik a szentjánosi gazdát, mert az áruja garantáltan jó minőségű. Amint Csomay tiszteletes fogalmazott, nagyon szorgos emberek élnek itt, s gazdag a falu, mivel a munkájukkal elért jövedelmüket megbecsülik.

Sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, a falu lakosságának nagy része konyhakerti növények termesztésével foglalkozik. Szabad földben vagy fóliában termesztik a zöldségeket nagy hozzáértéssel, saját szükségletükre, illetve a fölösleget a nagyváradi piacokon értékesítik. A szentjánosi ember már gyermekkorában megtanulja és megszereti a kertészkedést. Mások a faluban és környékén létesített üzemekben, gyárakban, illetve Nagyváradon dolgoznak a legkülönbözőbb szakmákban.

Az oktatásról is érdeklődtem vendéglátóimtól. Elmondták, hogy magyar nyelven tanítanak a faluban óvodától nyolcadik osztályig, az iskola szépen rendbe van téve, az óvodát nemrég újították fel. Nincsenek összevont osztályok, a pedagógusok közül néhányan helyben laknak, de Váradról is többen ingáznak. A távolság csak néhány kilométer a megyeszékhelyig." 

Forrás : biharmegye.ro